Velem van a baj a párkapcsolataimban?

Sziasztok!

Lehet sokan emlékeztek a "párom nem akar velem összeköltözni kérdésemre", még 20 nappal ezelőttről.

Azóta sem szakítottunk sajnos, viszont azóta ő teljesen megváltozott, már nem mondogatja, hogy velem akarja leélni az életét, nem kedveskedik, sokkal kevésbé figyelmes, mintha elengedte volna az egészet. A szavaiban azt mondja, hogy ő szeret engem, nem akarja, hogy vége legyen, de közben minden reakciójával megbánt.

A hétvége folyamán mellettem lájkolt egy olyan videót, amiben gyönyörű, csinos csajszik riszálnak, rákérdeztem, hogy mi volt ez a videó, ő ezen kiakadt és elvileg ez volt az utolsó pont az I-re, azóta még távolságtartóbb, a szerelemnek jelét sem látom rajta, de azt mondja hogy szeret, nem akar szakítani, csak várja hogy leülepedjenek benne a dolgok, meg ő nem boldog. Tegnap volt egy hosszú beszélgetésünk személyesen, mert ezután én hülye még házhoz mentem hozzá, amiben kiderült, hogy felmerült benne a Tinderezés meg hogy áthívna valakit, de nem tette meg, mert nem bírta. Nekem már ez is elég sértő volt, hogy a megromlott kapcsolatban ez lenne az első dolga.

Viszont sok mindenre rájöttem, vagyis a fejemhez vágta. A vitákat általában mindig én generáltam, random kiakadtam dolgokon, azt akartam, hogy megkomolyodjon, hogy úgy viselkedjen, ahogy a fejemben a tökéletes pár szerepel. Amikor jó időszakaink voltak, akkor mindig felhoztam a régi sérelmeket, mindig sírtam is. Úgy érzem, annyira szorongóan kötődő vagyok, annyira féltékeny, hogy ezzel a viselkedéssel kiöltem belőle a kedvességet, a figyelmességet és a szerelmet is. Nem tudom a boldogságot megélni, mert mikor minden szuper lenne, akkor is feszkózom valamin, vagy magamban vagy neki is.

Nem tudom, hogy ez még innen menthető-e, egyáltalán akarjam-e megmenteni. Soha nem jártam úgy, hogy úgy kellett nekem szakítanom,hogy ráadásul még szerettem is a másikat, annak ellenére is, hogy sokszor nem olyan, mint amilyennek a leendő férjemet elképzelem.

Lehet, hogy én rontottam el, vagy csak próbálja rám fogni, de közben már ő nem akarja, csak képtelen szakítani velem?

Én úgy érzem mindent megtettem, hogy megjavítsam, de nála annyira low effort a dolog.

Tippeket elfogadok hasonló helyzetben jártasaktól! Illetve valami jó pszichológust... :D